2012. szeptember 9., vasárnap

tükörcserép

a víz tükörsima, amit nem bírok elviselni, mert túl tökéletes, és eszembe juttatja, hogy én közel sem vagyok az, ezért beledugom az ujjamat, és hipnotikus, koncentrikus körökkel töröm meg a természet vérlázító hibátlanságát.



azt hiszem, szerelmes vagyok a vízbe, a tengerbe, a sirályok hangjába és a só meg a rothadó hínár illatába, talán azért, mert még sosem éreztem egyiket sem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése