2012. október 5., péntek

szeretnek a fák

ma reggel megint egy szép, költői körmondatot akartam fogalmazni a tóvidék fölött lebegő tejfehér ködrétegekről, de csak annyi jutott eszembe, hogy olyan az egész, mint egy sebtében odadobott organzafüggöny, ami lassan elszublimál, és fuldokolnak alatta a fák.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése