2013. február 5., kedd

égszínkék villanások

talán tényleg igaz, és nincs hozzád út. talán volt régen, de már mindegyik szakadékban vagy sebes sodrású folyóban, tengerben végződik, sorompó zárja le, tiltó táblák tömkelege. megtöredezett rajtuk a beton, az utcakövek kifordultak egymásból, szétszóródtak, megdobáltad velük a hívatlan bemerészkedőket. a korlátaid mögött az ismeretlen: lehet kietlen puszta, hosszú, szemet foglyul ejtő, mint az alföld; lehet virágos rét, hullámzó búzamező, zöld fűtenger; zúgó óceán, égig érő sziklák, bármi. senki nem tudja. elzártad a hozzád vezető összes ösvényt, s ádázul védekezel minden vállalkozó szellemű behatoló ellen. igen, ez vagy te. talán most helyénvalók a megérzéseim.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése