2013. április 21., vasárnap

hetedik ecloga

"...látod-e drága, suhognak az álmok...
csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod 
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert 
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár."

lager heidenau, 1944. július


kinek szóljon a sikoltás, segítség, ki hallja meg az életet hajszálon tartó kavics csikordulását, amint kifordul a helyéből, s minden darabokra hullik. apróságokon múlik az élet, a halál, olyan könnyen átsiklunk felette, egy csepp vér, egy korty levegő, egy elszáradt vörös rózsa, egy pislogós örökmécses a legtávolabbi sarokban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése