2013. május 8., szerda

a bánat itt súlytalan

milyen jó lenne úgy rendezni az életet, ahogy Eszti leírta abban a facebook-os jegyzetben: irányítani mindent, elvágni a marionettbábokat tartó cérnaszálakat, ott, ahol kell, őrködni mindenek felett, parancsolni, formálni, alakítani, mindezt úgy, hogy nem történhet semmi rossz.
"egyszerűen nem történhet semmi rossz, érted? ezen a helyen nem."
annyira megkönnyítené a dolgomat bizonyos helyzetekben. nem vagyok merész, nem vagyok felelőtlen, nem vagyok csalfa, csak néha impulzívabb lehetnék a szokásosnál, nem fontolnám meg a tetteim következményét; ne értsétek félre, nem akarom a múlt összes marionettbábját tartó fapálcikát a hátam mögé dobni, és elvágni a saját végtagjaimat tartó madzagokat, hogy soha többé senki ne játszhasson velem kedvére. talán ez utóbbi jó lenne, igen, hogy szabad legyek, fittyet hányva az elvárásokra, csak magamnak megfelelve.
érdekes, annyiszor emlegetem a szabadságot, mégsem érem el, mégsem érjük el soha. a magunk fejébe vagyunk bezárva, a koponya falán pedig nincs kilincs, se zár, mi meg értetlenül állunk, vajon hogy kerültünk ide, sejtelmünk sincs, észre sem vesszük, hogy a saját fejünkbe vagyunk bezárva, tartozások, kapcsolatok, megvesztegetések, konvenciók, gondolatok közé, és nálunk a kulcs, de elnyelte a nadrágunkon az a feneketlen zseb, sosem lesz elég hosszú a karunk, hogy kihalásszuk a zseb alján lapuló rágópapírok, letört ceruzahegyek, összeaszott meggyszemek és régi, egykor kincset érő falevelek törmeléke alól.
talán csak arra lenne szükségem, hogy a szomorúság ne telepedjen rá a gondolataimra. vagy csak olyan tollpihe-finomságúan, hogy ne érezzem néha olyan fullasztónak.
"nem lesz szívfájdalom, nem lesznek nyalogatnivaló sebek, nem lesznek szomorú pillantások. nem lesz önmarcangolás, megbánás, gyűlölködés. meg ilyen hasonló izék. amint ezek a szomorú gondolatok épp csak leraknák tojásaikat a fejedben,  önmaguktól megsemmisülnek. mert itt nem létezik olyan, hogy, szomorú gondolat.elfelejtik egymást, elfelejtik a csalódásaikat. így újra egymásra találhatnak, mindenkinek van lehetősége kijavítani a hibáikat. mindig van egy második esély, egy tiszta lap. érted már? ugye, hogy tetszett itt?"


https://www.facebook.com/notes/eszter-borsos/a-b%C3%A1nat-itt-s%C3%BAlytalan/218960618165695

köszönöm. bárcsak lehetne így.:')

1 megjegyzés: