2013. október 12., szombat

most először várom a telet. pedig sosem szerettem a hideget, a beázott cipőket, a fagyos szelet, ami itt, palotán annyira gyakori. de most várom. a sötétségben kezdett tanórákat, a meleg fényt árasztó lámpákat, a csillogó havat, a jégcsapokat. a barna athmosphere jegesmaci csizmát, három vastag zoknival, a ckh télikabáthoz, homemade kézmelegítővel, lengyós sállal. újra felaggatom a parafatáblám köré a karácsonyi égősorokat. bespájzolok teából, instant kávéból, s lehet, használatba veszem a csöpögős termoszbögrét. forralt bor és puncs, bécs, pest, veszprém, ahol végre céljukat tölthetik a térkődzsungel közepére telepített fenyőfák. a karácsonyi égősorok, amik miniatűr andrássy-úttá fogják változtatni a kossuth utcát. gondolni fogok rád, ha végigsétálok ott. mindig, mindörökké.






mi is ott voltunk, egyedül vastapsoltunk, és láttuk a lányt, aki felmászott a színpad tetejére.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése