2014. május 11., vasárnap

nem lesz címlapsztori

jelenleg általánosságok között élek, és a biosz jegyzeteim felett güzülök naphosszat, vagy szakadó esőt és szélcibálta fákat nézek, ötperces lazításképpen, vagy lemegyek a kisnyuszik felett ájuldozni a tömény cukiságtól. minden nap sémája ugyanolyan, szorít az idő, meg a lábamon a zokni, az ágyon fekszem, a laptop és a literes cappys flakon társaságában, és várom, hogy elérjen ide is az igazság pillanata, az a bizonyos szerda reggel, ami eldönti, mi is lesz belőlem. kicsit félek. félek, hogy nem vesznek fel a szentistvánra, amiért a lelkemet is eladnám. nem nagyon tudom értelmezni a pontkalkulátorokat, és az eredmények rendesen belém plántálják a kétségbeesést. de próbálom tartani az egyensúlyt, végülis még nincs okom panaszra: van jégsaláta a kertben, eperjoghurt a hűtőben, víz a csapban, jövő csütörtökön meg Luca és Julcsi is lesz, és lesz harry potter orrvérzésig meg banános-zabpelyhes süti, aztán hétvégén Kálmán és édes élmény üvegből és parti és jógaterem az észveszejtés állapotáig. kiradírozok magamból minden kétséget erre a pár napra. 
az életem nem lesz címlapsztori, de kit bánt. van huskys happyboxos bögrém, a bögrében kávé, az ablakban pink vödrös virág Julcsitól, és ablakon beugrós napsugár minden reggel fél héttől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése