2014. július 29., kedd

a budai hídfö tövében várlak

hosszú és eseménydús hetekkel, koncertekkel és fesztiválokkal, egy egyetemi felvételis sms-sel a hátam mögött újra itt. úgy megy ez a nyár, mint a négyes metró kelenföld és a keleti pályaudvar között, szinte felfoghatatlan gyorsasággal, s még annyi mindent kellene megtenni, hogy mondhassam, igenis vittem valamire az utolsó igazi nyaramon. talán a voltos tombolásokat be lehet ide számítani, vagy az utcazenés semmittevéseket a canyon előtt. a szinte teljesen elhasznált gránátalmás-málnás isten tusfürdőt, amiből azóta sem találok utánpótlást. talán be lehetne számítani a tánclépéseket kiscsőszön, az elhibázottakat s a tökéleteseket egyaránt. a teraszon elszívott első spanglit. a felóba' elszívott mentolos cigarettákat. a számtalan üveg #lafiestaédesélményt. olyan sok mindent fel lehetne írni a listára. vagy talán szeptembertől kellene kezdeni azt a listát, az elfogyasztott kávékkal, teleírt füzetlapokkal, átvirrasztott éjszakákkal, a parlament és a dunai hidak díszkivilágításával. dísz leszek a karácsonyfán. nem olyan fényes, mint a margit-híd vagy az országház, csak egy kisebb darab, egy karamellbe mártott vérpiros alma, egy cukormázzal rajzolt szívű mézeskalácsemberke, egy leszakadt fürt angyalhaj, egy tenyérbe zárható aranycsengettyű. egy a sok közül. integrált. az egész kis morzsája. de nem bánom. a budai hídfő tövében várlak, vagy a rakpart felett húzódó kőfalon fogok ülni egy utcalámpa sárga fényglóriájában, a lopott ragyogásomban, s várlak. téged, vagy téged vagy téged. nem tudom még. mindent várok és semmit, mert félek. foglyul ejti majd a cukrozott fekete kávétól tágra nyílt szemeimet a patinán megcsillanó tompa fény, mint bogarat a kék lámpás. megbabonázó a szél, a kovácsoltvas kandeláberek szaga, a por, füst és idő kormozta neoklasszicista épületek. szerelembe fogok esni. pest újabb szeretője leszek, a több milliárd után a sorban, ártatlan, naiv. gyönyörű leszek és észrevétlen, boszorkány és elütött fekete macska, hídpillér és cigarettacsikk. valaki és senki. de gyönyörűséges lesz. érzem. a budai hídfő tövében várlak, elvitelre vásárolt kínaival, kávéval, bojtos fekete sapkában, szélcsípte rózsás arccal, ragyogó szemekkel, várlak. korán jöttem, még öt perc. mindjárt itt leszel.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése